Másnap reggel egy telefonhívásra keltünk.
-Haló?-nyögtem ki nagy nehezen és álmosan.
-Jóreggelt álumszuszék! Volt párnacsata tegnap este?
-Taylor? Ha csak ezért hívtál akkor inkább tedd is
le!
-Hú de morcos valaki reggel!-gúnyolódott
nevetve.-Egyébként azért hívlak mert találtunk valamit a könyvben ami segíthet
neked!
-Ez komoly?-pattant fel a szemem.
-Gyertek át Alice-szel és nézzétek meg
magatok!-kinyomta a telefont.
-Alice!-kiáltottam rá amikor még jobban belebújt a
takaróba.
-Mivan? Még korán van!
-Alszol vagy segítesz megmenteni a legjobb barátnőd
életét?
-Nem lehet egyszerre a kettőt?
-Nem! Haladj!
-Oké.
Alice felült az ágyon.
Én elkezdtem öltözni a
fürdőszobába. Lassan mindketten el is készültünk. Elindultunk Taylor-ék
házához. Nagy meglepetés fogadott minket a nappaliban.
-Rose?
-Na végre! A hasonmásribanc és a mellékribanc is
megérkezett.
-Hol van Taylor és Fedro?
-Kicsit kidőltek a vasfűtől amit kaptak! Egyébként
azért jöttem, hogy megmondjam, hogy minden készen áll a lányom visszatérésére!
-Minden?
-Megtaláltad Vickit?-kérdezte Alice teljesen
lemeredve.
-Meg!
-Te viszont ne örülj annyira drága Katherine! Lehet,
hogy lett volna valami mod arra, hogy megmentsenek, de viszont megtaláltam a
naplót!
-Shemi naplóját?
-Nem is a tiédet! Az annyira nem
érdekes!-mosolyodott el félig felhúzott szemöldökkel. A kezében ott volt a
könyv. Valahogy vissza kell szereznem! Csak annyit tehetek, hogy kikapom a
kezéből és eltűnök. Meg is próbáltam, de ő gyorsabb nálam.
-Hohohó! Ne felejtsd el! Idősebb vagyok tehát
erősebb, gyorsabb és okosabb is mint te! Ne próbálj velem játszani mert mindig
én nyerek!-és már el is tűnt.
Pár perccel később Fedro és Taylor is felébredt.
-Mi történt?-ugrott fel Taylor.
-Rose történt.Elvitte a könyvet. Kérlek mondd, hogy
megjegyezted amit akartál mutatni.
-Naná, hogy meg! Nem vagyok hülye!
Taylor és Fedro mindent elmeséltek. Kitaláltak egy
tervet. A bál pont ara az estére esett amelyiknek Rose fel akarta támasztani a
lányát. Rose másnap egy levelet hagyott.
„Katherine!
Remélem tudod, hogy
nem tudsz elmenekülni! A városban többen is nekem segítenek és téged figyelnek!
Semerre nincs kiút számodra a városból! Mivel nem vagyok kőszívű a bálra amire
annyira készültetek még elmehetsz de oda megyek érted!
Szeretettel és gyűlölettel:
Rose”
Az a pár nap a bálig gyorsan eltelt.
A bál estélyén, amikor öltöztem Taylor bejött a
szobámba.
-Segítsek valamit felvenni? Vagy akár le?-vigyorgott
rám.
-Taylor nincs kedvem most ehhez.
-Ne nézz úgy, mint akinek ez az utolsó napja
életében! Van egy tervünk, és be fog jönni!-mosolygott kedvesen.
-És ha mégis?
-Nem lesz az! ÍGÉREM!
-Ha mégis úgy lenne, ígérj meg valamit!
-Bármit!
-Vigyázni fogtok egymásra Harry-vel és befejezitek,
ezt az örökös harcot!
-Rendben!
Egymásra mosolyogtunk.
Olyan kedves volt. Biztonságban éreztem magamat vele.
-Egyébként gyönyörű a rudád!
-Köszönöm!
-Mehetünk?-kérdezte Harry az ajtóban állva.
-Persze!
Miután Harry kiment a kocsihoz halkan beszélgettem
Taylor-rel.
-Te bízol benne?
-Így, hogy ki van kapcsolva nem.
-Én sem.
-Ne aggódj! Minden zavaró tényezőről gondoskodni
fogok!
-Mit fogsz vele csinálni?
-Ne aggódj!
-Hogy-hogy ne aggódjak Taylor?
-Bízol bennem?
-Igen!
-Akkor nem kell aggódnod!
Lementünk Taylor-rel és elindultunk a kocsival. A
belépés kissé kínos volt. Ketten közre fogtak és úgy kísértek be.
Pár ember
minket nézett de ez még semmiség volt ahhoz képest, ami ma este zajlani
készült!
Körbepillantottam. Láttam, ahogy Alice és Fedro táncolnak,
pár ember pezsgőt iszik, és pár kedves ismerős a suliból beszélget vagy táncol.
-Katherine? Táncolnál velem?-kérdezte Taylor.
-Igen!
A zene lassú volt. Taylor jól táncolt. De nem csoda.
Ezt a táncot még akkor találták ki amikor ő vámpírrá vált.
-Félsz?
-Őszintén? Rettegek!
-Nem kell! Van egy tervünk!
-Tudom.
-Nálad van a karó?
-Igen.
-Ne felejtsd el amit beszéltünk!
-Nem fogom.
A zenének vége lett.
-Elköszönök Harry-től!
-Ne aggódj! Nem végleges! Ha a terv beválik,
visszakapjuk az igazi énjét!
Megkerestem Harry-t és kihívtam az épület elé.
-Miért kellett kijönnünk?
-Mert el akarok köszönni tőled! Bárhogy is érjen
véget a mai este, tudd, hogy szeretlek!
A szemében láttam egy csöppnyi érzelmet, az enyémben
meg éreztem a könnyeket.
Egymás szemébe néztünk, és vége. Taylor kicsavarta a
nyakát.
-Első fázis: zavaró tényezők megszüntetése, kész!
-Vidd el gyorsan!
-Fedro és Alice bent várnak! Ha bemész, Fedro
elkezdi figyelni Rose-t, hogy mikor érkezik!
-Rendben!
Mikor elindultam befelé, Taylor megfogta a csuklómat
és visszarántott.
-Mi az?
A szemembe nézett, majd megcsókolt.
Furcsa módon
visszacsókoltam. Jó érzés volt őt megcsókolni! De ez az érzés elmúlt amint
elengedett és eltűnt Harry-vel.
Odabent megpillantottam Alice-t és Fedro-t. Amikor
odasiettem Fedro elindult felém.
-Szólok, ha itt van!
-Rendben!
-Vigyázz magadra! Taylor visszaér mire majd kell!
Bólintottam.
-Kath! Mivel nála van a könyv, tudja, hogy a
varázslat amit mondott kamu!
-Tudom. Szerintem azzal is tisztában van, hogy ezt
én is tudom. De ő egy aprócska részletet nem tud!
Hallottam, hogy jelzett egyet a telefonom. Egy SMS
jött.
„ITT VAN! -F”
-Kezdődik!
-Menj fel az emeletre, a helyemen leszek!
-Rendben!
-Sok sikert!-szorosan megöleltük egymást.
Az emeleten idegesen sétáltam végig a folyosón a
kijelölt szobát keresve.
Besétáltam az ajtón, és csak füleltem. Mindent
hallottam az épületben, de csak Alice hangjára koncentráltam.
-Katherin-t keresed?
-Áh a szárnysegéd! Hogy találtad ki?
-Nem találod meg!
-Fogadunk!
-Miben gondoltad?-kérdezte Alice játékos hangon.
-Mondjuk az életedben!
Hallottam ahogyan megragadta Alice-t és elkezdte
fojtogatni.
-Mondom a szabályaimat! Elvezetsz a hasonmáshoz és
nem öllek meg! Semmi mellévezetés vagy trükk különben véged! Világos voltam?
-Jójó csak enge..engedd el a torkom!-préselte ki
nehezen a szavakat a torkán Alice.
Elengedte Alice-t.
-Merre van?
-Az emeleten egy titkos szobában.
-Jó akkor elvezetsz odáig!
Hallottam a lépteiket egyre közeledni.
-Ott van bent.-zokogta Alice.
Rose belépett az ajtón és rám nézett.
-Katherine! Azt hitted, hogy el tudsz előlem bújni?
Ilyen amatőr vagy?
Megrémült arcot vágtam.
-Óh igen, a legjobb barátnőd mondta el, hogy hol
vagy csak, hogy a saját életét mentse! Legközelebb jobban kéne figyelned, hogy
kit választasz magad mellé! De neked nem lesz már legközelebb!
-Tudod, Rose! Neked meg jobban kéne figyelned, hogy
hova sétálsz be!-mosolygott a háta mögött Alice.
-Mi?
Rose ki akart rohanni Alice-hez de nem tudott. Alice
az ajtón kívül volt, ő viszont bent.
-Tudod nem csak neked vannak boszorkány
„barátaid”!-mondtam neki felhúzott szemöldökkel.
-Te ribanc!-nekivágott az ajtónak.-Hát nem fogod
fel? Mindenképpen meghalsz!-megint arrébb vágott.-Mivel a könyvben kiderült az
igazság kevésbé fárasztó módon is visszakaphatom Vickit!
Hirtelen valaki lerántotta rólam Rose-t.
-Veled ellentétben neki vannak barátai akik
segítenek neki! Sose kaphatod vissza akid valaha is volt!
-Biztos vagy benne?-ezzel a kérdéssel ki is csavarta
Taylor nyakát. Rose megint utánam kapott és a torkomnál fogva felemelt.
-Tudod, csak annyit kell tennem, hogy megöllek és
ennyi!
-Vagy én téged!
-Mi?
