20.rész - Vásárlás

Miután kikerestük a szükséges könyveket visszamentünk Taylor és Harry házába. Választottam egy szobát. Alice segített bepakolni. Nem tudtam túl sok cuccot vinni a tűz miatt, szóval ez gyorsan megvolt.

-Venni kéne neked néhány ruhát mire megint beindul a suli!

Akkor jutott eszembe. Harry is beiratkozott még a téli szünet előtt, hogy együtt tudjunk lenni egész nap.

-Igen, az nem ártana. De Harry is beiratkozott és kötelező kezdeni neki is. Nem tudom, hogy be fog-e jönni!

-Bemegyek.-szólalt meg az új szobám ajtajában.-Vigyáznom kell rád. Azt gondolod elengednélek egyedül?

Ránk mosolygott majd lement a konyhába.

-Mikor megyünk vásárolni?

-Akár ma is mehetünk!

-Rendben!

-Aztán tarthatnánk egy csajos estét! Régen csináltunk már olyat!-mondta mosolyogva.

-Jó! Nem rossz ötlet!-mondtam lehajtott fejjel, és kevés érzéssel.

-Ha nincs kedved nem muszáj!

-Dehogy nincs kedvem csak tudod örülnék ha Harry megint normális lenne! Valahogy vissza kéne zökkenteni! Tudom, hogy ez lehetséges mert láttam már ilyet! Egy érzelmi sokk hatására vagy kínzással! De én nem akarom őt bántani!-hadartam egyre gyorsabban és kétségbe esetten.

-Hé-hé! Nyugodj meg! Valahogy megoldjuk! De most veled foglalkozzunk! Fontos, hogy készen állj sulira és a többire! Valahogy téged is meg kell mentenünk ez alól a hasonmásos átkos izé alól!

Egy nagy levegő után csak mosolyogva válaszoltam

-Rendben! Igazad van! Jobb ha most elmegyünk inkább vásárolni! Egyébként is. Az autóm a garázsban égett el. Szóval egy autót is kell vennünk!

-Ez már mindjárt más hozzáállás!

-Elvigyelek titeket?-kérdezte Taylor az ajtóban állva.

-Nem kell kösz!-vágta rá Alice.

Taylor kicsit megbántódott fejet vágott.

-Hé! Pedig igen is jó lenne! Köszönjük Taylor!

-Oké akkor kint várlak titeket a kocsiban.

Miután hallottunk az ajtó csattanását, ahogy Taylor kiment a házból rögtön rám förmedt Alice.

-Mi volt ez?

-Mi mi volt?

-Ez az összenézés meg hogy azt akarod, hogy velünk jöjjön!?

-Kathrine! Vedd már észre, hogy csak az ágyába akar vinni!

-Na ezt most zárjuk le! Nem akarok vitáról hallani sem a kocsiban, sem a plázában!

-Rendben! Csak féltelek!

-Tudok magamra vigyázni!-válaszoltam mosolyogva.

Alice-szel összeszedtük az megmaradt pénzemet a bőröndömből. Még szerencse, hogy a tárcám alapból a táskámba volt, különben az is elégett volna a tűzben. Bevágtam a bőröndömből összeszedett pénzt a táskámba és kimentünk a kocsi elé. Mikor kiléptünk az ajtón láttam, hogy a kocsiba nem csak Taylor ül, hanem Harry is ott van mellette az anyósülésen. Harry Kimosolygott rám a kocsiból. Alice-szel beültünk hátulra. Taylor kék kabriója nagyon kényelmes volt. Puha bőrülése volt.

-Lányok Harry is úgy döntött, hogy csatlakozik hozzánk ugyanis nem veheti le a szemét Katherine-ről. Szóval tovább kell élveznünk az amúgy sem kellemes társaságát!-Mondta Taylor eröltetett kedvességgel.

-Én nem bánom!-mondta Alice.-Legalább nem próbálkozol annyira rástartolni Kath-re!

-Fejezzlétek már be! Olyanok vagytok mint a 6 évesek!-mondtam kissé hangosan.

Elindult az autó. Már vagy olyan 5 perce mehettünk de senki nem szólalt meg. Kezdett kissé kínossá válni a csend. Alice az ablakon bámult kifele, Taylor az útra meredt vezetés közben, de néha elkaptam a tekinetét, hogy engem néz a visszapillantóból, Harry pedig az ülésből kijött cérnaszállal babrált az ujjával.

Alice egyszer csak megszólalt.

-Majd kiválasztjuk, hogy milyen ruhát veszünk fel a bálra?

-Milyen bálra?

-Az újévi bálra! Nem olvastad a plakátot még a suliban?

-Ha olvastam volna is, a történtek után nem nagyon ragadt meg!

Megint nagy csönd. Végre megállt a kocsi a pláza előtt.

Harry és Taylor kiszálltak a kocsiból. Taylor kinyitotta nekünk hátul az ajtót.

-Köszönjük!-mondtam neki kedves mosollyal. Ő csak visszamosolygott.

A plázán belül az első megálló egy márkás ruhabolt volt. Alice-szel rögtön leszakadtunk a fiúktól ugyanis volt pár mesés darab. Az első amit kinéztem egy piros felső volt amit rögtön fel is próbáltam. Poénkodva jöttem ki a próbafülkéből, hogy előzzem Alice „mindjárt széttépem Taylort” hangulatát.

A piros felsőn kívül vettem egy fekete nadrágot és egy lapis lazuli kék felsőt. Az üzlet üvegein keresztül megláttam egy cipőboltot, amibe azonnal átrohantunk. Vettem néhány magas sarkút, két sportcipőt és három csizmát. Ez a plázában rohangálás ment két órán keresztül, még végül annyi cuccot vettem, hogy ki kellett mennem Taylor-rel a kocsiba berakni őket.

-Fehérneműt vettél már?

-Még nem.

-Próba után megnéznélek benne!-vigyorgott és el sem akartam képzelni, hogy mi játszódhatott le a fejében.

-Taylor!

-Szerintem tudod, hogy tetszel nekem, de szerintem én is neked!-mosolygott rám.

Nem szóltam semmit, csak elindultam befelé. Alice a bejáratnál várt.

-Keresünk akkor a bálra ruhát?

-Hogyne!

A harmadik emeleten találtunk egy üzletet, amiben mindenféle elegáns ruha volt a jobb oldalon és az üzlet bal oldalában pedig öltönyök voltak. Harry és Taylor arra mentek, mi meg elkezdünk válogatni a sok mesébe illő ruha között.

-Te rövidet, vagy hosszút veszel?

-Még nem tudom! Hogy szokott zajlani ez a bál? Elegánsabb este lesz vagy egy lazább?

-Mivel ezt a bál az alapítók ötlete volt, ezért minden évben meg van rendezve, és eléggé elegáns lesz. De ettől függetlenül nem csak lassú zenék lesznek, mert kiharcolták az itt tanulók.

-Akkor mindegy, hogy hosszú vagy rövid?

-Teljesen!

Hosszas kínlódás után megvettünk két gyönyörű ruhát.

-Nem mutatod meg?-szólalt meg a hátam mögött Harry.

-Miért tenném?

-Mert én leszek a kísérőd!

-Hát, ha a kísérőm vagy, ha nem, nem fogom megmutatni senkinek. Meglepetés lesz.

Később miután haza értünk, az összes cuccot amit vásároltam bepakoltam a szekrényembe. Alice-szel egy kicsit még sétálgattunk, utána elmentünk Alice házába. Este nem bírtunk olyan sokáig fentmaradni, hamar elaludtunk.